Kutatás a betegedukáció hatékonyságáról az urológiában

A betegek együttműködésének szorossága eltér a különböző terápiás területeken. A legtöbb nemzetközi publikáció a kardiovaszkuláris betegségekkel foglakozik, számos szakcikket találhatunk a magas vérnyomás kezelése során elért beteg-együttműködésről, de akadnak tanulmányok a diabetes, a csontritkulás vagy a magas vérzsírszint kezeléséről is. A benignus prostata hyperplasia (BPH) dokumentáltsága e tekintetben jóval gyengébb, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján e betegségnek a kezelése során is jelentős veszteségeket okoz a betegek nem-megfelelő együttműködése. Az elmúlt időszakban hazánkban is górcső alá került a BPH, illetve a BPH-val kezelt betegek terápiahűsége. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatói a közelmúltban igazolták, hogy a BPH gyógyszeres kezelésének esetében is súlyos problémák vannak a hazai betegek terápiahűségét tekintve, és a páciensek túlnyomó többsége egy-két gyógyszerkiváltásig, vagy legjobb esetben is csupán néhány hónapig követi a kezelőorvosa tanácsait a gyógyszerszedés kapcsán. A gyógyszerkiváltási adatok alapján mindösszesen a páciensek 22,3%-a marad a kezelésben a terápiakezdést követő első év végére, a többiek a 365 napos időszak során félbehagyják a kezelést.

Igazolást nyert tehát, hogy a BPH-val kezelt hazai betegek nem tartják be az urológusok utasításait a gyógyszeres kezelések kapcsán. Ezen a helyzeten leginkább az orvos és a beteg közötti viszony javításával, a betegek alaposabb tájékoztatásával lehet változtatni, azonban joggal merül fel a kérdés, hogy ezek az urológusoktól időt és energiát igénylő feladatok mennyire hatékonyak a gyakorlatban, megéri-e ezeket folyamatosan végezni. Éppen erre a kérdésre kíván választ adni az urológus szakma számára a Magyar Urológusok Társasága (MUT) és a BCE közös kutatása, mely a terápiahűség és a betegedukáció összefüggéseit vizsgálja. A kutatásban minden urológus szakképesítéssel rendelkező orvos részt vehet, minél többen járulnak hozzá a kutatási eredményekhez, annál értékesebb konklúziókat lehet majd levonni. A kutatás vizsgálja, hogy egy edukációban nem részesülő kontrollcsoporthoz képest, mennyire lehet hatékony egy betegedukációs program a beteg gyógyulása szempontjából. A kutatás során a DuóHatás elnevezésű edukációs programhoz csatlakozhatnak az urológusok és pácienseik, amit a Magyar Telekom PraxisPlatform rendszerén keresztül tudnak ingyenesen elérni.

PraxisPlatform egy új betegedukációs szolgáltatás, ami az orvosoknak és a pácienseknek is számos szolgáltatást nyújt. Az orvos a rendszeren keresztül szakmailag ellenőrzött kiegészítő információkkal tudja ellátni a beteget terápiájával, betegségével kapcsolatban. A személyre szabott szolgáltatás működése nagyon egyszerű. Az orvos a betegnek felírt gyógyszerhez kapcsolódó edukációs programba léptetheti be betegét, aki ezután szabadon választott kommunikációs csatornán (sms, e-mail, hanghívás), szabadon választott napszakban kapja meg a terápiás üzeneteket orvosa nevében. A szakértők által megírt tartalmak mellett interaktív funkciókat is kínál a rendszer: az orvos a távolból ellenőrizheti betege gyógyulását az edukációs programhoz csatlakozó betegnapló segítségével, amelyet a páciens tölt ki a betegsége szempontjából releváns élettani adataival. Emellett a tudás elmélyítésére rendelkezésre állnak kérdőívek, kvíz és egy mini tudástár is.

Csatlakozzon a PraxisPlatformhoz, ahol semmi más dolga nincs mint betegeit hozzáadni a DuóHatás programhoz, tájékoztatni a kutatásról, illetve kitöltetni vele egy adatkezelési nyilatkozatot, amivel hozzájárul ahhoz, hogy TAJ száma alapján a MUT és a BCE kutatói lekérdezzék az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a gyógyszerkiváltási és igénybevételi adatait. Ezáltal választ kaphatunk, hogy a program és a kezelés hatására javul-e a páciensek gyógyszerszedési fegyelme, illetve csökken-e az elkerülni kívánt események (a BHP-progresszió, prosztataműtétek, vesekárosodás, húgyúti gyulladások) száma.

A kutatás eredményei természetesen tudományos szempontból igen értékesek, így a tervek szerint nemzetközi és hazai szaklapokban kerülnek majd közlésre. A kutatásban legaktívabb urológusok fáradozását a kutatás vezetői két módon szeretnék honorálni: egyrészt a kutatásba legtöbb pácienst bevonó urológusok társszerzői lehetnek majd a megjelenő szakcikkeknek, másrészt a legtöbb beteget a kutatásba bevonó szakorvos részére pedig finanszírozásra kerül a MUT október 18-21. közötti kongresszus regisztrációs díja, ahol a kutatás vezetői röviden ismertetik majd a részeredményeket.