asd
31. évfolyam, 2. szám
Szerzői útmutató Lektori útmutató

 

A platinaalapú kemoterápia szerepe a húgyhólyagrák kezelésében – az elmúlt 10 év klinikai tapasztalatainak feldolgozása

A platinaalapú kemoterápia szerepe a húgyhólyagrák kezelésében – az elmúlt 10 év klinikai tapasztalatainak feldolgozása

Bevezetés: Az invazív húgyhólyagdaganat disszeminációjának megállítására első vonalban a platinaalapú kemoterápia áll rendelkezésünkre. Ez a kezelés azonban csupán a betegek körülbelül felében bizonyul hatékonynak. Jelen vizsgálataink célja az volt, hogy Intézetünkben a kemoterápiával kezelt hólyagrákos betegek klinikopatológiai adatait feltérképezve információt nyerjünk arról, hogy azok hatással vannak-e a platinaalapú kezelés hatékonyságára, illetve a betegség kimenetelére.
Betegek és módszerek: A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján 2007 és 2017 között platinaalapú kemoterápiával kezelt hólyagrákos betegek adatait gyűjtöttük össze. Összefüggéseket kerestünk a klinikai paraméterek és a betegek progressziómentes és teljes túlélése között.
Eredmények: Összesen 135 beteg adatait dolgoztuk fel, akik között 97 férfi (72%) és 38 nő (28%) szerepelt. A medián életkor a kezelés megkezdésekor 63 év volt (40–82). A kemoterápia indikációja szerint három csoportot különböztettünk meg: 1) Adjuváns kezelésben részesültek azok a betegek, akik a cystectomia szövettani eredménye szerint lokálisan előrehaladott lelettel (n=42/135; 31,1%) és/vagy nyirokcsomó-áttéttel (n=19/135; 14,1%) vagy mindkettővel (n=28/135; 20,7%) rendelkeztek. 2) Induktív kezelésben részesültek, akiknek a tumora a cystectomia után progrediált (lokális recidíva n=5/135; 3,7%, távoli szervi metasztázis n=7/135; 5,2%, és nyirokcsomóáttét n=1/135; 0,8%). 3) Palliatív kezelésben részesültek azok a betegek, akiknél radikális sebészi kezelésre nem volt lehetőség (n=33/135; 24,4%).
Az induktív kezelésben részesülők tumora a cystectomia után progrediált (lokális recidíva n=5/135; 3,7%, távoli szervi metasztázis n=7/135; 5,2%, és nyirokcsomóáttét n=1/135; 0,8%). Palliatív kezelés esetén radikális sebészi kezelésre nem volt lehetőség (n=33/135; 24,4%). Eredményeink alapján az induktív terápiában részesülők túlélése volt a legkedvezőtlenebb (p<0,001). A nyirokcsomóáttét megléte szignifikánsan jobb prognózissal járt együtt (p=0,036). A cukorbetegség szignifikáns rizikófaktornak bizonyult a túlélés tekintetében (p=0,027). A kezelés alatt radiológiai progressziót nem mutató páciensek szignifikánsan tovább éltek (p=0,047).
Következtetések: Eredményeink alapján a kemoterápia indikációja, a progresszió típusa, valamint a cukorbetegség lényegesen befolyásolhatja a platinaalapú kezelésnek alávetett betegek túlélését. E klinikai paraméterek mellett a tumorok molekuláris sajátságait is figyelembe vevő predikciós módszerekre lenne szükség a terápiás döntések hatékonyságának javítása érdekében.

Tovább

Férfi betegek STD-mintáiból izolált Staphylococcus aureus törzsek epidemiológiája és antibiotikum érzékenysége (2008–2017)

Bevezetés: A reproduktív szervek bakteriális fertőzései jelentős morbiditási tényezőnek és a meddőség egyik leggyakoribb okának számítanak férfiakban. Egyre több tanulmány számol be a Staphylococcus aureus egyre növekvő jelentőségéről urológiai kórképekben, azonban kevés adattal rendelkezünk az izolátumok érzékenységéről.
Anyag és módszer: A kutatás során SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai ...

Tovább

Nőből-férfi nemi megerősítő műtét: metoidioplasztika – 6 beteg eredményeinek ismertetése

Célkitűzés: Nőből férfi (FtM) tanszneműség esetén, metoidioplasztika elvégzésével a clitorisból neophallus képezhető. A szerzők célja a módszerek, indikációk, lehetséges szövődmények, műtéti alaplépések, eredményeik és néhány poszt­operatív szempont bemutatása.
Anyag és módszer: 2014 és 2018 között sebészeti munkacsoportunk 6 magyar beteget operált. Minden esetben Belgrád-metoidioplasztika történt. A ...

Tovább

A nem-infekciós eredetű scrotalis elefantiázis kivizsgálása és kezelése – Esetgyűjtemény és irodalmi áttekintés

Bevezetés: A nagyméretű scrotalis elefantiázis a nyugati világban ritkán előforduló, jóindulatú, ám az életminőséget radikálisan befolyásoló elváltozás. A harmadik világ területén a herezacskó krónikus lymphoedemás megnagyobbodása általában filariázis, vagy más infekció talaján alakul ki, a fejlettebb országokban azonban főleg más okokból fordul elő. A probléma kivizsgálása és kezelés, ritkaságára való...

Tovább

Húgyúti kórokozók spektrumának és antibiotikum-rezisztenciájának változása osztályunkon 2004 és 2017 között

Bevezetés: A húgyúti fertőzések empirikus kezelése során elengedhetetlen a helyi rezisztenciaviszonyok és az előforduló baktériumok spektrumának ismerete, hiszen ezek földrajzilag és időben is jelentős változatosságot mutathatnak. Célunk az osztályunkon vett vizeletmintákból nyert kórokozók előfordulásának és a leggyakoribb kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának évente történő felmérése.
Anyag és ...

Tovább

A perkután nervus tibialis posterior stimuláció (PTNS) a túlműködő hólyagszindróma kezelésében

Összefoglalás

Bevezetés: A túlműködő hólyagszindróma számos okra visszavezethető tünetegyüttes. A különböző irányelvek egységesek abban a tekintetben, hogy az életmódbeli változásokra, viselkedésterápiára és gyógyszeres terápiára refrakter esetekben javasolt invazív, másod- (harmad) vonalbeli kezelések alkalmazása. Ide tartoznak a különböző neuromodulációs eljárások, többek között a perkután nervus ...

Tovább

A humán papillomavírus kóroki szerepe a hímvessződaganatokban

Összefoglalás

Célkitűzés: A hímvessződaganatok kockázati tényezői a fitymaszűkület, a krónikus gyulladások (balanoposthitis, balanitis xerotica obliterans), a hímvesszőt ért sérülések, az UVA-sugárzás, a dohányzás, a promiszkuitás, a korábbi condyloma- és HPV-infekció. Felmerül a kérdés, hogy a HPV-érintett primer daganat esetén, illetve az eltávolított nyirokcsomó daganatos érintettsége esetén a csomók ...

Tovább

Laparoscopic partial nephrectomy in warm ischemia: impact of parenchymal loss on kidney function

Célkitűzés: A veseparenchyma-veszteség hatásának meghatározása a vesefunkcióra elkülönítve a reperfúzió károsodástól (I-R) meleg iszkémiában végzett parciális nephrectomia során.
Betegek és módszer: Tanulmányukba harmincöt, £4 cm vesedaganat miatt meleg iszkémiában végzett transzpe­ri­toneális laparoszkópos parciális nephrectomián átesett, ellenoldali ép vesével rendelkező beteg került prospektíven ...

Tovább

Kezdeti tapasztalataink sacralis neuromodulációval az idiopátiás vizeletretenció kezelésében

Bevezetés és célkitűzés: A sacralis neuromoduláció (SNM) a vizeletretencióval járó nem obstruktív eredetű húgyhólyag-diszfunkció (sokszor hipokontraktilis) alternatív kezelési lehetősége. Célunk volt bemutatni a sacralis neuromodulációval szerzett kezdeti tapasztalatainkat, eredményeinket.
Betegek és módszer: Munkacsoportunk részletes kivizsgálást követően 3 betegnél (két nő: 26 és 42 éves, egy férfi: 41 ...

Tovább

A gyógyszeresen kezelt jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő betegek életminősége Magyarországon – Keresztmetszeti felmérés hat urológiai centrumban

Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az urológiai ellátásban megjelenő, gyógyszeres kezelésben részesülő BPH-betegek életminőségének felmérése volt.
Betegek és módszer: A keresztmetszeti kérdőíves felmérésre 2014-ben került sor 6 urológiai osztályon. Összesen 246 (18 éves vagy idősebb), gyógyszeresen kezelt jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfi vett részt, életkoruk átlag 70,6 (SD 8,1) év volt....

Tovább

Ígéretes képalkotó technika a nem-izominvazív hólyagdaganatok diagnosztikájában: az NBI (narrow band imaging) alkalmazása az urológiában

 Célkitűzés: A nem izominvazív hólyagdaganatok (non-muscle invasive bladder tumor – NMIBT) utánkövetése során viszonylag magas számban észlelhető recidíva. Ennek csökkentése céljából az utóbbi években számos eljárás került kidolgozásra vagy bevezetésre a klinikai gyakorlatban. Ezek részben biomarkerek és az utánkövetésben van szerepük, részben pedig a tumor vizualizációját javítják. A ...

Tovább
<< < 1 2 3 4 5 6 > >>
85 találat 9 oldalon