asd
29. évfolyam, 2. szám
Szerzői útmutató Lektori útmutató

A felső húgyúti urothel sejtes tumorok kezelése – hasonlóságok és különbségek a húgyhólyag urotheliális tumoraival

A felső húgyúti urothel sejtes tumorok kezelése  – hasonlóságok és különbségek  a húgyhólyag urotheliális tumoraival

 A felső húgyúti urothel sejtes tumorokat (FeHUT) valamint az alsó húgyúti urothel sejtes tumorokat (AHUT) számos klinikai és patológiai hasonlóságuk alapján sokáig ugyanazon tumorentitás különbözö lokalizációjaként tartották számon. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre több, a két tumor különbözőségét feltáró eredményt szolgáltattak. A jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy a FeHUT vizsgálata során nyert kutatási eredményeket ismertetve, rámutasson a két tumortípus közötti epidemiológiai, etioló­giai, stádium- és rizikómeghatározási, illetve a sebészi és más onkológiai kezelést érintő hasonlóságokra és különbségekre.

Az AHUT és FeHUT közös rizikótényezői közé tartozik a dohányzás és az aromás amin-vegyületek, míg az arisztolochia-savval történő érintkezés és a tumoros anamnézisben a familiáris Lynch-szindróma jelenléte főleg a FeHUT jellemzője. A két tumortípus differenciáltsági szintjének meghatározása megegyezik, azonban stádiumbesorolásuk a különböző anatómiai elhelyezkedésből fakadóan kissé különbözik. Mindkét esetben az elsődleges terápiás lépés a műtéti ellátás. A FeHUT pontatlan preoperatív stádium­be­so­rolása miatt azonban a nephroureterectomia utólag számos esetben feleslegesnek bizonyult. A preoperatív patológiai stá­diumbesorolás bizonytalansága, a kórjóslat megbízhatóságának javításával korrigálható lenne, amely a vesemegtartó műtétek számának növekedéséhez, ezáltal a betegek sebészi túlkezelésének csökkenéséhez vezetne. Számos vizsgálat igazolta, hogy a szövettani minták molekuláris vizsgálatát a képalkotó vizsgálatokkal együtt értékelő, prediktív modellek jelentős mértékben javítani tudják a kórjóslat minőségét. Bár az eltávolított nyirokcsomók pozitív terápiás értéke hasonló a két tumortípusnál, a FeHUT esetén végzett nyirokcsomó-eltávolításra jelenleg nincs egyértelmű ajánlás és a nyirokcsomók eltávolításának optimális menete, illetve megfelelő mennyisége sem meghatározott. A szisztémás neoadjuváns és adjuváns kemoterápia alkalmazása túlélési előnyt jelenthet a FeHUT kezelése során, amelynek igazolására azonban további prospektív tanulmányok szükségesek.
Tovább

A mikroRNS-ek jelenléte vesetumorokban és lehetséges diagnosztikai-prognosztikai szerepük

Összefoglalás
A vesedaganatos betegek száma világszerte emelkedik. Noha a vesekarcinóma patológiája és biológiája egyre felderítettebbé válik, teljesen sikeres sebészeti, onkológiai, radiológiai megoldás vagy eredményesen alkalmazott célzott terápiás kezelés továbbra is csak korlátozott lehetőségeket biztosít. Emiatt a vesetumoros betegek prognózisa rossz. A késői felismerés, a tumor-heterogenitás és ...

Tovább

LAPAROSZKÓPOS PARCIÁLIS NEPHRECTOMIA A TECHNIKAILAG KOMPLEX VESETUMOROK SEBÉSZI ELLÁTÁSÁBAN

Összefoglalás

Célkitűzések: A laparoszkópos parciális nephrectomiát (LPN) általában a technikailag egyszerű esetekben végzik (összesített PADUA-pontszám kevesebb mint 9). A vizsgálat célja volt értékelni a LPN alkalmazhatóságát és eredményeit a szervmegtartás szempontjából kihívást jelentő (összesített PADUA score 10, vagy afeletti) vesedaganatok kezelésében.
Betegek és módszerek: A daganatok komplexitását ...

Tovább

Laparoszkópia szerepe a vese angiomyolipomák sebészi kezelésében

Összefoglalás

Célkitűzés: Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján értékelni a laparoszkópos reszekció szerepét a vese angio­myolipomák (AML) kezelésében.
Betegek és módszerek: A vizsgálatba a PTE Urológiai Klinikán 2004 és 2013 között szövettanilag AML-nek bizonyult eseteket vonták be. Értékelték a betegek demográfiai paramétereit, az alkalmazott diagnosztikus módszereket, továbbá összehasonlították...

Tovább

Az intraoperatív vérveszteség és onkológiai faktorok kapcsolata radikális retropubikus prostatectomia során

Összefoglalás

Célkitűzések: A radikális prostatectomia egyik szövődménye az – esetenként transzfúziót igénylő – nagymértékű vérveszteség, amely hosszabb kórházi tartózkodáshoz, csökkent betegelégedettséghez, és megemelkedett kezelési költségekhez vezet. Vizsgálatunk során összefüggéseket kerestünk a műtét közbeni vérveszteség mértéke és urológiai, illetve onkológiai faktorok között, hogy ...

Tovább

A 11C-kolin PET/CT szerepe a prosztatarák diagnosztikában – új hazai lehetőség

Összefoglalás

Bevezetés: A szén-11 kolin radiofarmakonnal végzett PET/CT-vizsgálat a szakirodalom szerint az egyik leghatékonyabb orvosi leképezési módszernek bizonyult a prosztata­tu­mo­rok helyi és áttéti kiújulásának keresésére, valamint terápiájuk követésére.
Anyag és módszer: A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete a 2014. évben megkapta a 11C kolin humán diagnosztikai gyártási és forgalomba ...

Tovább

A Partin-táblázat használhatóságának vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Urológiai Klinika beteganyagában retrospektív elemzés alapján

Összefoglalás

Célkitűzés: A 2007-es Partin-nomogram klinikai használhatóságának vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Urológiai Klinika (PTEU) beteganyagának retrospektív adat­fel­dogozása alapján.
Betegek és módszer: 2004. 01. 01 és 2012. 12. 31 között prosztatadaganat miatt radikális prostatectomián (RP) átesett betegek pre- és posztoperatív adatait: Prosztata Specifikus Antigén (PSA), Rectalis ...

Tovább

Radikális prostatectomia utáni patológiai T3 stádium előfordulási gyakorisága

Összefoglalás

Célkitűzések: Szerzők a klinikailag szervre lokalizált prosztatadaganatok miatt végzett radikális prostatectomiák után elemezték a szövettani vizsgálat által kimutatott tokon túli daganatos infiltráció előfordulását.
Betegek és módszer: 1996. 01. 01. és 2012. 01. 01. között összesen 1386 betegben végeztek radikális prostatec­to­miát. A retrospektív feldolgozás során a rendelkezésre álló PSA ...

Tovább

Intézetünkben végzett radikális prostatectomiák onkológiai eredményességének vizsgálata

Összefoglalás

Célkitűzés: A szerzők a prosztatadaganat miatt végzett radikális prostatectomiák onkológiai eredményességét vizsgálták.
Betegek és módszer: 1996. 01. 01. és 2012. 01. 01. között 1386 betegben végeztek radikális prostatectomiát, az 1. csoportban laparoszkópos (n= 777), a 2. csoportban retropubikus (n=125), míg a 3. csoportban (n=484) perinealis behatolásból. Az 1. csoportban az átlagos PSA-koncentráció...

Tovább

Biomarkerek a prosztatarák kimutatásában, illetve a PCA3- és a szérum PSA-markerek prosztatarák diagnosztikai hatékonyságának összehasonlító elemzése magyar betegeken

Összefoglalás

Bevezetés: A PCA3 (Progensa PCA3/PSA assay) vizsgálat egy új, genetikai alapú teszt, amely segítséget nyújt a prosztatarák diagnózisának felállításában. A PCA3 géntermék a prosztata­tu­mor sejtekre specifikus – malignus elfajulás esetén a prosztatasejtek 60-100-szor több PCA3 mRNS-t termelnek, mint a normálsejtek – értéke prosztata-megnagyobbodás, vagy gyulladás esetén nem emelkedik. Célunk, hogy ...

Tovább

Firmagon® (degarelix) – Hatásmechanizmus és klinikai adatok

Összefoglalás

Célkitűzés: A prosztatarák hormonkezelésében egy újabb lehetőség, az antagonista degarelix bemutatása, az eddigi tapasztalatok ismertetése.
Módszerek: A szerző röviden ismerteti a prosztatarák hormonkezelésének történetét, a Gn-RH-agonisták hatásmechanizmusát, a hatékonysággal szerzett tapasztalatokat. Bemutatja a degarelix, egy harmadik generációs antagonista készítmény tulajdonságait, majd ...

Tovább
<< < 1 2 > >>
13 találat 2 oldalon