asd
30. évfolyam, 3. szám
Szerzői útmutató Lektori útmutató

 

„Zéró iszkémia” laparoszkópos parciális nephrectomia

ÖSSZEFOGLALÁS

Célkitűzés: A T1N0M0 stádiumú vesedaganatok standard sebészi ellátását a daganat szervmegtartó kimetszése jelenti. A vesefunkció megőrzése számos tényező függvénye, amelyek közül az iszkémia idő az egyetlen teljes mértékben sebészileg befolyásolható faktor. Ebben az értelemben a zéró iszkémia jelenti az elérhető legoptimálisabb abszolút határt.

Beteganyag és módszer: A laparoszkópos parciális nephrectomián átesett betegek klinikai, műtéti és utánkövetési adatait prospektíven rögzítettük egy intézeti adatbázisban. A vizsgálati csoportot a hilus leszorítás nélkül operált betegek képezték. A vizsgálati csoport minden egyes eleméhez egy számítógépes algoritmussal a kritikus paraméterekben lehető legjobban egyező kontrollesetet választottunk a nem zéró iszkémiában műtöttek közül (kontrollcsoport).

Eredmények: Nem volt szignifikáns különbség a két csoport között a transzfúziós ráta, a kórházi ápolás hossza, a pozitív sebészi szél és a szövődmények gyakorisága tekintetében. A zéró iszkémia csoportban szignifikánsan rövidebb volt a műtéti idő. A posztoperatív vesefunkció nem volt szignifikánsan jobb, mint a 20 perc átlagos meleg iszkémiájú kontrollcsoportban, de kisebb volt a jelentős vesefunkció-veszteséget (>30%) elszenvedő betegek száma.

Következtetések: Vizsgálatunk szerint a zéró iszkémia alkalmazása biztonságosan kivitelezhető módszer a laparoszkópos parciális nephrectomiák során. Rövidebb a műtéti idő és a kicsit nagyobb intraoperatív vérveszteséget ellensúlyozza az utóvérzések szinte teljes kiküszöbölése. A technika alkalmazásával csökkenthető a súlyos vesefunkció veszteséget elszenvedő betegek aránya.

Kulcsszavak: vesetumor, parciális nephrectomia, szervmegtartó műtét, zéró iszkémia

 

„Zero ischaemia” laparoscopic partial nephrectomy

 

SUMMARY

Objectives: Partial nephrectomy has become the gold standard of surgical care for T1N0M0 stage renal tumours. Functional outcome of surgery depends on many factors, of which ischaemia time is the only fully modifiable factor. In this sense, zero ischemia represents the reachable technical optimum.

Materials and methods: Patient, tumour, operative and follow-up data related to laparoscopic partial nephrectomies were recorded prospectively in an institute database. The study group was formed by patients without hilar compression. For each case of the study group, a computer algorithm was used to select a control case from non-zero ischaemia surgeries that fitted as good as possible in the significant attributes (control group).

Results: There was no significant difference between the study and control groups in terms of transfusion rate, length of hospital stay, positive surgical margins, and frequency of complications. In the zero ischaemia group, the operative time was significantly shorter. Mean postoperative renal function loss was not significantly lower than in the control group, but there was a fewer number of patients with significant renal function deterioration (>30%).

Conclusion: Our study proved that zero ischemia is a feasible and safe method for laparoscopic partial nephrectomies. The operative time is shorter and a slightly more intraoperative blood loss is compensated by the low incidence of postoperative haemorrhage. Using this technique, the proportion of patients with surgically induced severe renal impairment can be reduced.

Keywords: renal tumour; partial nephrectomy; nephron sparing surgery; zero ischaemia

 
Tovább

A radikális prostatectomia hatékonysága a magas rizikójú prosztatadaganatok kezelésére

Összefoglalás

Célkitűzés: A magas rizikójú prosztatatumorok optimális kezelése jelenleg nem teljesen egyértelmű. A szerzők a magas rizikójú prosztatatumorok miatt végzett radikális prostatectomiák hatékonyságának elemezték intézetükben.

Betegek és módszer: A tanulmányban a 1996. 01. 01. és 2016. 01. 01. között intézetükben radikális prostatectomián átesett 2022 beteg adatai kerültek feldolgozásra. A betegek ... Tovább

Neoadjuváns- és adjuváns kemoterápia szerepe radikális cystectomiára alkalmas urotheliális tumoros betegeknél

Bevezetés: Randomizált vizsgálatok és metaanalízisek alapján a lokálisan előrehaladott hólyagtumoros betegek túlélési adatai kedvezőbbek, ha a cystectomiát neoadjuváns- vagy adjuváns cisplatin bázisú kemoterápia egészíti ki. A neoadjuváns kezelés eredményei biztatóbbak a posztoperatívnál, mégis a hazai gyakorlatban csak az utóbbi években kezdődött meg alkalmazásának elterjedése. A nyugati országok ...

Tovább

Új biomarkerek a konvencionális veserák progressziójának megítélésére

Célkitűzés: A modern képalkotó eljárások széles körű alkalmazásának köszönhetően a konvencionális veserák (cRCC) egyre nagyobb arányban kerül korai stádiumban felismerésre, ennek ellenére a szervre lokalizált állapotban diagnosztizált betegek 10-15%-a továbbra is a betegség progressziója következtében halálozik el. Vizsgálatunk célja új biomarkerek azonosítása, amelyek alkalmasak a posztoperatív progresszió ...

Tovább

A felső húgyúti urothel sejtes tumorok kezelése – hasonlóságok és különbségek a húgyhólyag urotheliális tumoraival

 A felső húgyúti urothel sejtes tumorokat (FeHUT) valamint az alsó húgyúti urothel sejtes tumorokat (AHUT) számos klinikai és patológiai hasonlóságuk alapján sokáig ugyanazon tumorentitás különbözö lokalizációjaként tartották számon. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre több, a két tumor különbözőségét feltáró eredményt szolgáltattak. A jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy a FeHUT vizsgálata ...

Tovább

A mikroRNS-ek jelenléte vesetumorokban és lehetséges diagnosztikai-prognosztikai szerepük

Összefoglalás
A vesedaganatos betegek száma világszerte emelkedik. Noha a vesekarcinóma patológiája és biológiája egyre felderítettebbé válik, teljesen sikeres sebészeti, onkológiai, radiológiai megoldás vagy eredményesen alkalmazott célzott terápiás kezelés továbbra is csak korlátozott lehetőségeket biztosít. Emiatt a vesetumoros betegek prognózisa rossz. A késői felismerés, a tumor-heterogenitás és ...

Tovább

LAPAROSZKÓPOS PARCIÁLIS NEPHRECTOMIA A TECHNIKAILAG KOMPLEX VESETUMOROK SEBÉSZI ELLÁTÁSÁBAN

Összefoglalás

Célkitűzések: A laparoszkópos parciális nephrectomiát (LPN) általában a technikailag egyszerű esetekben végzik (összesített PADUA-pontszám kevesebb mint 9). A vizsgálat célja volt értékelni a LPN alkalmazhatóságát és eredményeit a szervmegtartás szempontjából kihívást jelentő (összesített PADUA score 10, vagy afeletti) vesedaganatok kezelésében.
Betegek és módszerek: A daganatok komplexitását ...

Tovább

Laparoszkópia szerepe a vese angiomyolipomák sebészi kezelésében

Összefoglalás

Célkitűzés: Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján értékelni a laparoszkópos reszekció szerepét a vese angio­myolipomák (AML) kezelésében.
Betegek és módszerek: A vizsgálatba a PTE Urológiai Klinikán 2004 és 2013 között szövettanilag AML-nek bizonyult eseteket vonták be. Értékelték a betegek demográfiai paramétereit, az alkalmazott diagnosztikus módszereket, továbbá összehasonlították...

Tovább

Az intraoperatív vérveszteség és onkológiai faktorok kapcsolata radikális retropubikus prostatectomia során

Összefoglalás

Célkitűzések: A radikális prostatectomia egyik szövődménye az – esetenként transzfúziót igénylő – nagymértékű vérveszteség, amely hosszabb kórházi tartózkodáshoz, csökkent betegelégedettséghez, és megemelkedett kezelési költségekhez vezet. Vizsgálatunk során összefüggéseket kerestünk a műtét közbeni vérveszteség mértéke és urológiai, illetve onkológiai faktorok között, hogy ...

Tovább

A 11C-kolin PET/CT szerepe a prosztatarák diagnosztikában – új hazai lehetőség

Összefoglalás

Bevezetés: A szén-11 kolin radiofarmakonnal végzett PET/CT-vizsgálat a szakirodalom szerint az egyik leghatékonyabb orvosi leképezési módszernek bizonyult a prosztata­tu­mo­rok helyi és áttéti kiújulásának keresésére, valamint terápiájuk követésére.
Anyag és módszer: A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete a 2014. évben megkapta a 11C kolin humán diagnosztikai gyártási és forgalomba ...

Tovább

A Partin-táblázat használhatóságának vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Urológiai Klinika beteganyagában retrospektív elemzés alapján

Összefoglalás

Célkitűzés: A 2007-es Partin-nomogram klinikai használhatóságának vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Urológiai Klinika (PTEU) beteganyagának retrospektív adat­fel­dogozása alapján.
Betegek és módszer: 2004. 01. 01 és 2012. 12. 31 között prosztatadaganat miatt radikális prostatectomián (RP) átesett betegek pre- és posztoperatív adatait: Prosztata Specifikus Antigén (PSA), Rectalis ...

Tovább
<< < 1 2 > >>
17 találat 2 oldalon